Csigacsont pöckölés

A lövészet mellett a sagaj (magyar népi nevén csigacsont) sokféle ügyességi játékra ad lehetőséget, amik kitűnő szórakozást nyújtanak fiataloknak, időseknek egyaránt. Talán legelterjedtebb az üveggolyózáshoz hasonló szabályokkal játszható "sagaj pöckölés", a shagai nyaslakh.

Ebben a játékban a szőnyegre vagy asztalra kiszórt csontocskákat úgy kell elpöckölni, hogy csak egyszer ütközzenek, és mindenképp azonos oldalukon fekvő társukat találják el. Az összekoccant csontok egyikét a játékos leveszi, és mint megszerzett trófeát maga előtt gyűjti. Bármely kézzel lehet lőni, azonban a sagajt levenni mindig a másik kézzel kell. (Vagyis, ha jobbal lőttünk, akkor csak ballal szabad. A játékos addig pöckölhet, amíg csak nem hibázik. Ha rontott, a következő játékos folytatja a játékot: újra kiszórja a szőnyegen maradt sagajt és elkezdi a pöckölést.

Előfordul, hogy a játék során, valaki 4 sagajjal dob, és a csontok 4 különböző pozícióban esnek le. Ez a "durvun berkh", vagyis a "négy erős". Aki először észreveszi, hogy 4 berkh van az asztalon, gyorsan felkaphatja mind a négy csontot. Ezzel vége a játéknak, és az nyer, akinek a legtöbb csontja van.

A játék egyéb esetben úgy ér véget, hogy valakinél az összes csont elfogy. Ez nem könnyű elérni, mert amikor elfogy az asztalról a bokacsont, akkor a legkevesebbet gyűjtött játékos bedobja a saját csontjait, a többiek pedig kiegészítik ugyanannyival. (Tehát, ha mondjuk Amraa-nál már csak 2 csont van, a többieknél meg több, akkor mindenki betesz kettőt.) A játék innen megy tovább addig, amíg valakinek nincs már mit berakni. Akkor a többiek folytathatják még, de abba is hagyhatják. Megbeszélés kérdése.

0054.jpg