A sagajról

mongol_bokacsontok_kecske_birka_teve_lo.pngNégy az egy, de néha öt,
Elszökik, ha megbököd.
Fűevő, de nem legel,
A tenyeredből útra kel.
 
Egyszer kecske, egyszer ló,
Juhocskából kiscsikó.
Varázs ménes, csoda nyáj,
Álmos tevekaraván.
 
Nem rúg meg és nem harap,
Nem is öklel nagyokat.
Legelődön mi az ott?
Birkaboka, csigacsont.

 

A csigacsont különleges tárgy. Egyszerre jelenti az állatok birtoklását, az ugrás, mozgás, gyors reagálás képességét és a szerencse forgandóságát. Ikonikus darabja a pásztor kultúrának, szimbóluma a sztyeppei nomád műveltségnek.

A birka bokacsontjaival való játék az eurázsiai nomád állattartó népek mindegyikénél megtalálható. Az állattartás, a gazdagság, a mozgás képessége jelenik meg a bokacsontokban úgy a római és görög antikvitásban, mint a mai Mongóliában.

A mellékelt kis ábrán jól láthatóak a bokacsont különböző oldalainak könnyen megkülönböztethető rajzolatai. A kis kövérke birka és a szarvacskákkal hivalkodó kecske után a bonyolult rajzolatú, laposabb felület mutatja a lovat, a mélyen homorú, ívelt oldal pedig a marhát. Az élén megállt sagajt teveként azonosítják.

Valójában az itt közölt ábra a burját (északi mongol) elnevezéseket mutatja, s a központi mongolságnál a marha és a teve ábrázolása éppen fordítva van: a fekvő, homorú felületet hívják tevének, az élén megállt sagajt pedig marhának.

A sagaj formájából adódóan sokféle játékra alkalmas. Lehet dobókockaként használni akár sorsvetéshez, akár társasjátékhoz. Táblajátékok figurájaként szerepelhet, játszható vele több ügyességi játék, és szolgálhat cél-bábúként a lövészet gyakorlásánál.

A bokacsont játékok szabályait a Csigacsont játékok menüpont alatt gyűjtjük össze. A lövészet szabályait viszont külön tárgyaljuk, a Sagaj lövészet menüpont alatt.